Hagyományos és modern módszerek az agrárkutatásban

A Hagyományos és modern módszerek az agrárkutatásban címet kapta a Szent István Egyetem Károly Róbert Campusának Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézete által, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett konferenciája. Az előadók a vírushelyzetre való tekintettel az online térben osztották meg kutatási eredményeiket egymással és az érdeklődőkkel.

Az Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet online konferenciáját Dr. Fodor László nyitotta meg, melyet Dr. Tóth Szilárd Biológiai alapok vizsgálata a technológiafejlesztésben Kompolton című előadása követett. Az elkövetkezendő időben, amikor a fő célkitűzés a Föld növekvő népességének élelmiszerrel, illetve élelmiszer-alapanyaggal történő ellátása lesz a nemesítés, illetve az eredményeihez kapcsolódó technológiai fejlesztés feladatai széleskörűek lesznek, amelyeket komplex módon alkalmazunk munkáink során. Ide sorolható a biodiverzitás fenntartása, illetve növelése, a tápanyaghasznosító képesség fokozása, a gyomelnyomó képesség növelése, a klímaváltozás káros hatásaival szembeni alkalmazkodóképesség fokozása, az abiotikus- és biotikus stresszrezisztencia fokozása, speciális minőségi bélyegek kifejlesztése, energetikai szempontból alkalmazható új genotípusok fejlesztése és a fenntartható gazdálkodásba való jó beilleszthetőség. A nemesítésben alapvetően a keresztezéses, kombinációs módszert alkalmazzuk, amely nagymértékben függ az egyes növényfajok virágzásbiológiai tulajdonságaitól.    A hatékonyság a precizitásban rejlik mind a növénynemesítésben, mind a vetőmagtermesztésben, illetve az ehhez kapcsolódó tevékenységekben. 

Ezt követte a Dr. Láposi Réka, Dr. Kaprinyák Tünde, Dr. Tury Rita és Bekő László által közösen végzett kutatásának bemutatása. Az eredményeket Dr. Láposi Réka, az Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet Igazgatója ismertette A Vegetációs indexek alkalmazása a tápanyagutánpótlási kísérletekben Kompolton című előadásában. A spektrális vegetációs indexek felhasználhatóságát különböző szántóföldi kultúrák kisparcellás és tábla-szintű tápanyagutánpótlási kísérleteken keresztül mutatta be. A spektrális vegetációs indexek elemzése információt ad a termésmennyiség és minőség szempontjából legkritikusabb folyamat, a fotoszintézis egyes paramétereiről, azaz a levelek fotoszintetikus pigment-összetételéről, a klorofillok, karotinoidok, antociánok mennyiségéről, a levelek víztartalmáról, a fotokémiai aktivitásról és a növény stresszérzékenységéről. Az indexek meghatározásához szükséges spektrumok hordozható terepi hiperspektrális mérőeszköz, drónra szerelhető multispektrális kamera és speciális műholdak adatgyűjtéséből származnak. A módszer gyors, olcsó és nagyszámú adat gyűjtésére ad lehetőséget, mely tábla-szintű kísérletek elemzésére is alkalmas, jól mutatja a talajbaktérium-készítmények, illetve lombtrágyák alkalmazásának pozitív hatásait és eredményei beilleszthetők a precíziós növénytermesztésbe.

A Tass-pusztai tangazdaságban évek óta alkalmazott módszert, a talajnélküli zöldségtermesztést mutatta be Dr. Bélteki Ildikó adjunktus. A Fleischmann Rudolf Kutatóintézet megbízott igazgatójával, Terbe Tiborral közösen készített előadásban ismertette a talajnélküli termesztés fogalmát, kialakulását és főbb változatait. Az adjunktus ezt követően bemutatta a növényház működését. A Tangazdaságban található, 2001-ben épült 2000 m² területű növényház hidrokultúrás termesztést tesz lehetővé automatizált körülmények között. A növényház hasznosítása korábban étkezési (tv) paprika-, uborkafajokkal történt, az utóbbi 2 évben folytonos növekedésű paradicsomot termesztettek. A kultúraváltást indokolta, hogy a paradicsom a legnépszerűbb zöldségféle és a körzetben fürtös paradicsom hajtatásával nem foglalkoznak. Dr. Bélteki Ildikó az előadás zárásaként bemutatta a termesztés főbb eredményeit, valamint a növényház hatékonyságának fokozása érdekében modernizálással és fejlesztéssel kapcsolatos javaslatokat fogalmazott meg.

Dr. Ambrus Andrea adjunktus és Dr. Koncz Gábor egyetemi docens a digitális adatbázisok vidékfejlesztési célú felhasználásának bővülő és időszerű lehetőségeiről tartott előadást. A vidékfejlesztés hosszú távú célkitűzései között szerepel a mezőgazdaság versenyképességének előmozdítása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a vidéki népesség helyben tartása, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztés megvalósítása. E célok elérése csak körültekintően előkészített beavatkozásokkal lehetséges, amelyeket az egyre nagyobb adatmennyiséggel bíró, azonban jelenleg még szigetszerű digitális adatbázisok megfelelő összekapcsolása alapozhat meg. A digitális adatbázisok gyakorlati használata számos lehetőséget rejt magában, amelynek segítségével a regionális különbségek okainak feltárása komplex rendszerben értelmezhetővé válik és új típusú adatelemzési módszerek segíthetik a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek munkáját.

Az online konferenciát Szabóné Dr. Béres Beatrix adjunktus, A magyarországi törpeharcsák azonosításának módszere című előadása zárta. A fajok és a hibrid egyedek azonosításánál a fenotípusos analízis, mint elsődleges módszer igen nagy valószínűséggel hordoz hibát és bizonytalanságot, mivel az egyes egyedek paramétereinek elkülönült értékelése nehezen valósítható meg objektív módon. Megbízhatóbb azonosítás genetikai fajazonosítással lehetséges. A felállított új multiplex genetikai vizsgálati módszer elsősorban az első generációs hibridek azonosítására alkalmas, későbbi generációs hibridek esetében csak korlátozott az információ, azonban nagyon megbízhatóan működik az A. melas és az A. nebulosus fajok azonosításában.

Bár a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megszervezett konferencia látogatottsága felülmúlta az előzetes várakozásokat, a szervezői bíznak benne, hogy az előadók jövőre már hagyományos formában számolhatnak be a kutatók legfrissebb eredményeikről az érdeklődőknek.