Ezen is túl leszünk, talán hamarabb, mint gondolnánk

A koronavírus-járvány megelőzése érdekében bevezetett intézkedések fenekestől felfordították a gyöngyösi campus hallgatóinak, oktatóinak és nem oktató dolgozóinak életét. A gyöngyösi campus weboldalán útjára indított cikksorozat célja, hogy személyes történeteken keresztül mutassuk be, hogy ki hogyan tudott alkalmazkodni a jelenlegi helyzethez, mit szokott meg a legkönnyebben és mi jelent számára kihívást. Mindezek mellett arra is kíváncsiak vagyunk, hogy ki milyen módszerekkel igyekszik megőrizni a jókedvét a „szobafogság” ideje alatt.

31 nappal ezelőtt, március 15-én költözött ki teljesen kollégiumi szobájából Orbán Eszter, a gyöngyösi campus Hallgatói Önkormányzatának titkára. Az elsőéves pénzügy-számvitel alapszakos hallgató elmondta, szinte nincs olyan területe az életének, amire ne lett volna hatással az új helyzet, ám igyekszik alkalmazkodni és hasznosan tölteni a mindennapjait.

Miben változott meg az életed a koronavírus hatására? Melyiket volt ezek közül a legkönnyebb és a legnehezebb megszokni?
Az életem szinte mindenben megváltozott, teljesen felborult az eddigi napi rutinom. Nekem személy szerint azt volt a legkönnyebb megszokni, hogy itthon vagyok, nem kell annyit vásárolni járni és főzni. A legnagyobb kihívást pedig a koránkelés jelenti, itthon ugyanis mindig sokáig alszom, amiről a távoktatás kezdetekor le kellett szoknom.

Hogy telnek a hétköznapjaid?
A kialakult helyzetet nagyon jól viselem, szerencsére rengeteg dolgom van, amik gyakran annyira lekötnek, hogy észre sem veszem, milyen gyorsan repül az idő. Ugyanakkor összességében a hétköznapjaim ugyan úgy telnek. Reggel felkelek, ˝beülök˝ az óráimra – a számítógép elé egy bögre kávéval –, végig darálom a napot és próbálom az időt a leghasznosabban eltölteni. Arra is próbálok figyelni, hogy hétévégén legyen egy kis szabadidőm. Ezen azért van még mit fejleszteni, ugyanis egyelőre nem nagyon tudom megkülönböztetni a napokat és a hétvégéim 90%-át is a laptop előtt töltöm.

Miben változott a HÖK-ös munkád?
Én február végén csatlakoztam a GYKRC HÖK csapatához, így túl sok tapasztalatom még nincs, de talán így is nyugodtan kijelenthetem, hogy a munkánk 180 fokos fordulatot vett. Mindent online módon kell megoldanunk (programok, gyűlések, stb.). Mindenkinek rugalmasnak kell lennie és túl kell látnunk az alapvető feladatainkon, illetve a megszokottnál is jobban kell támogatnunk egymást ebben az időben. Igyekszünk minél több online programot biztosítani a hallgatóknak és megnyugtató, időnként vicces posztokkal feldobni a napjaikat. Próbáljuk velük éreztetni, hogy a HÖK ugyanúgy dolgozik, mint ezelőtt és számíthatnak a segítségünkre. Szerencsére a hallgatók nagyon megértők és rugalmasak.

Hogyan érint hallgatóként a kialakult helyzet? Mennyire könnyű, vagy éppen nehéz átállni a távoktatásra?
Én elsőéves pénzügy- számvitel alapszakos hallgató vagyok. Amikor ez első információkat megkaptuk a távoktatással kapcsolatban, illetve arról, hogy a kollégiumból is elég rövid idő alatt ki kellett költözni elkezdtem aggódni, hogy ˝és akkor most hogyan tovább?˝ - de ez azt hiszem, természetes reakció. Akkor annyira gyorsan pörögtek az események, hogy időm sem volt feldolgozni, hogy mi történik körülöttem. Ezért örültem az előrehozott tavaszi szünetnek, mert volt időm átgondolni magamban a dolgokat, és rájönni arra, hogy a hozott intézkedések megelőzés céljából születtek. Az első hetet a távoktatásban nagyon gördülékenyen vettem, aztán rájöttem, hogy ehhez bizony rendesen fel kell kötni a gatyánkat. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy kétszer akkora terhelésnek vagyunk kitéve, mint a normál oktatás folyamán (persze ez az oktatókra is igaz). Ott kell lennünk az órákon és sokkal jobban figyelni, mint ezelőtt, ugyanis én azt vettem észre magamon, hogy itthon sokkal gyorsabban elkalandoznak a gondolataim, mint a campuson. A legtöbb tárgyból minden héten beadandó házit kell csinálnunk és a zh-írások sem maradtak el. Szóval szerintem senkinek sem egyszerű ez a mostani helyzet. Próbáljuk a legtöbbet kihozni belőle és reméljük, hogy az oktatók is máshogy viszonyulnak majd hozzánk a vizsgaidőszak folyamán.

Miből merítesz erőt, mi segít megőrizni a jó kedvedet?
Az egyik mottóm az, hogy a gondolatnak teremtő ereje van, ezért igyekszem mindig jó irányba terelni. Ha pedig azt érzem, hogy nem bírom a helyzetet, akkor olvasok egy könyvet, keresek egy új sorozatot vagy kimegyek a kutyámhoz és próbálok túllendülni a problémán. Aztán újult erővel folytatom a munkám ott, ahol abbahagytam.

Mi lesz az első dolog, amit megteszel, miután feloldják a #MaradjOtthont?
Elmegyek a barátaimmal kávézni és átbeszéljük azokat a dolgokat, amiket valamilyen oknál fogva a #MaradjOtthon miatt nem sikerült megvitatnunk.

Üzenj valamit azoknak, akik olvassák ezt a cikket.
Én azt üzenem mindenkinek, hogy próbálják meg nyugodtan kezelni a kialakult helyzetet és tartsák be a meghozott intézkedéseket. Ahogy rengeteg mindenen, úgy ezen is túl fogunk jutni, talán hamarabb, mint gondolnánk. Ez a kis idő pedig nagyszerű lehetőség arra, hogy egy kicsit több energiát fektessünk magunkba és értékelni tudjuk az igazán fontos dolgokat.

szöveg: Orbán Eszter, Nagy Réka
fotó: Orbán Eszter