Erdőjárás okosan

Hogyan reagáljunk helyesen, ha egy erdei kirándulás során medvével, darazsakkal vagy vaddisznóval találkozunk? Csökkenthetjük-e az ilyen események valószínűségét? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Ember-állat interakciók, avagy erdőjárás okosan című előadásában Dudás Béla, az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészetének vezetője a gyöngyösi campuson tartott előadásában.

Antropocén evolúció
Ahogyan arra a cím is utalt, az előadás elsősorban azokra az ember-állat találkozásokra fókuszált, amikre az erdőben kerül sor, mégis megkerülhetetlen volt a mai tudós társadalmat is megosztó antropocén evolúció kifejezés ismertetése. A szakemberek így nevezik azt a földtörténeti korszakot, amiben jelenleg élünk. De mit is jelent ez? A XIX. századra elértük, hogy az emberiség a Föld minden négyzetméterére olyan hatással van, ami jelentős hatást gyakorol a biológiai folyamatokra.

Ember-állat interakciók
Ízeltlábúak, hüllők, madarak és emlősök. Erdőjárás során ezekkel az állatfajtákkal találkozhatunk a Mátrában. Dudás Béla előadásában három csoporttal kapcsolatban osztott meg hasznos tanácsokat a közönséggel és az előadást az online térben követőkkel. Célja alapvetően az ismeretek átadása volt, nem pedig az, hogy elriasszon bárkit is a túrázástól.

Az ízeltlábúak
Dudás Béla szerint a Mátrában az emberre két ízeltlábú, a kullancs és a lódarázs jelenti a legnagyobb veszélyt.

Mivel a kullancsokkal és a Lyme-kórral nagyon sokat foglalkozik a hazai média, a lakosság egyre stabilabb tudással rendelkezik a megelőzés és az erdőjárást követő önvizsgálat fontosságával, valamint a gyanús tünetekkel kapcsolatban is.

Amiről már kevesebbet hallunk, az a lódarázs. Annak ellenére van ez így, hogy az erdész szerint a Mátrában ők vezetik a legveszélyesebb állatok képzeletbeli listáját. A tölgyerdőkben élő, meleg napos hegyoldalakat, természetes faodvakat és vadászleseket kedvelő szárnyasok fészkét néhány méterre sem érdemes megközelíteni, ugyanis, ha veszélyben érzik magukat, csoportos támadásba lendülnek. Ha mégis megzavarjuk és magunkra haragítjuk a darazsakat, fontos, hogy minél hamarabb eltávolodjunk a fészektől. Tehát esetükben a futás hasznos!

Madarak
A madarak főként a költési időszakban lépnek fel agresszívan. A fészkét védő tojó célja minden esetben elsősorban a betolakodó elriasztása. Csak akkor lendülnek támadásba, ha az általuk veszélyesnek ítélt egyén nem reagál a figyelmeztetésre. Mivel a varjak egyre gyakrabban fészkelnek városokban, velük kerülhetünk legnagyobb eséllyel interakcióba. Budapesten támadtak már meg parkban játszó gyerekeket azért, mert úgy érezték, veszélyben van a fészkük.

Akik nem félnek a „simabőrűtől”
A Mátrában élő emlősállatok többségéről elmondható, hogy félnek az embertől, ezért elkerülik őket. Kivétel természetesen van. A rókák például egyre gyakrabban jelennek meg lakott területeken. Rájöttek, hogy a városokban sokkal könnyebben juthatnak élelemhez, mint az erdőben. Ezért még az ember jelenlétét is hajlandóak elviselni.

Nem csak a rókák áldozzák fel önállóságukat a könnyű élelemszerzésért. Érdekesség, hogy a Mátra környékén a legnagyobb gímszarvas populáció a visontai bánya rekultivált területén található. Miért? Mert az itt található akácosokban rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű élelem és víz, de ami legalább ennyire fontos, megtanulták, hogy az ipari területeken nem kell tartaniuk a vadászoktól.

Jobb a két lépés távolság
A növényevőkkel – őzek, szarvasok, muflonok – nagyon kevés tényező miatt alakul ki konfrontáció, ugyanis félelemből elkerülik az embereket. A szakember ezért inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy hogyan viselkedjünk, ha kora nyáron egy bokor alatt őzgidát találunk. A témára fordított kiemelt figyelem ellenére is sokan még mindig nem tudják, hogy az erdőben talált gidákat nem kell megmenteni. Fontos, hogy ne simogassuk meg a kicsiket, mert ez esetben az anyja nem fogja tovább táplálni.

Ha egy mód van rá, a vaddisznó is kerüli az emberrel történő találkozást. Agresszívan malacozási időszakban léphetnek fel. Elsősorban az aljnövényzettel sűrűn benőtt területeken találkozhatunk velük. Ha ilyen hely mellett visz az utunk az erdőben és fújtató hangot hallunk a bozótosból, az a koca jelzése. Ilyenkor célszerű mihamarabb távozni a helyszínről. Így nagy valószínűséggel el tudjuk kerülni a konfliktust. Dudás Béla hozzátette, a közeljövőben sokkal kisebb eséllyel találkozhatunk vaddisznóval a Mátrában, ugyanis az afrikai sertéspestis miatt a populáció száma 95%-kal csökkent.

Nagyragadozók
Sokakat foglalkoztatott a nyár folyamán, hogy tényleg járt-e medve a Mátrában. A válasz igen, az európai barnamedve megjelent a térségben és nagy valószínűséggel állandó résztvevői lesznek az erdei életközösségnek. Bár alapvetően a medve is elkerüli az embert, fontos észben tartani, hogy egy esetleges találkozás során semmiképpen ne fordítsunk neki hátat, ne kezdjünk el futni vagy fára mászni. Ha meglátjuk, kezdjünk el hátrálni. Amennyiben így nem tudunk tőle megszabadulni, kapjunk elő valamit a zsebünkből, vagy vegyük le a pulóverünket és dobjuk elé. Biztosan el fogja kezdeni szaglászni. Amíg ezzel a tárggyal van elfoglalva, el tudjuk hagyni a helyszínt.

A ragadozók közül hiúz és farkas is él a Mátrában, ám mivel nem tolerálják a civilizációs hatásokat és nagyon kifinomult érzékszervekkel rendelkeznek, nagyon kicsi az esély rá, hogy találkozzunk velük.

Erdőjárás okosan
Dudás Béla előadása végén hangsúlyozta, csak akkor járjuk egyedül az erdőt, ha gyakorlott túrázók vagyunk. Fontos, hogy tudjunk tájékozódni, ismerjük az általunk bejárni kívánt útvonalat, tudjuk, kitől kérhetünk segítséget. Az erdészetvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy súlyos egészségügyi problémával semmiképpen ne induljunk egyedül útnak. Igaz ez akkor is, ha nem rendelkezünk megfelelő ismeretekkel. Ne feledjük, a természetes környezetet az általunk megteremtett mesterséges világ nem tudja helyettesíteni. Ám, ha alaposan felkészülünk az erdőjárásra, akkor egyedi, pótolhatatlan élményekkel gazdagodva térhetünk haza.

szöveg: Nagy Réka
fotók: Nagy Réka, Pixabay