A digitális oktatás gyakorlati kérdései

Kerekasztal-beszélgetésre hívta az érdeklődőket a Szent István Egyetem Károly Róbert Campusának Informatikai, Közgazdasági és Módszertani Intézete a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

A 2020-as év legnagyobb kihívása egyértelműen a koronavírus-járvány, így a rendezvény is e téma köré szerveződött. Az Informatikai, Közgazdasági és Módszertani Intézet a digitális oktatás gyakorlati kérdései felől járta körül a mindenkit érintő pandémiás helyzetet. A kerekasztal-beszélgetés célja az oktatás szempontjából leginkább érintett rétegek - diákok, hallgatók, szülők, oktatók – megszólítása volt.

A programon a hallgatók véleményét Orbán Eszter, a Károly Róbert Campus Hallgatói Önkormányzatának tanulmányi és szociális ügyekért felelős referense foglalta össze. “Távoktatás hallgatói szemmel” című előadásában a HÖK által közzétett kérdőív eredményeit ismertette. A kutatás célja az volt, hogy a hallgatók kifejthessék véleményüket a távoktatással kapcsolatban, valamint felmérhessék a technikai feltételeiket. A kérdésekre nappali és levelező tagozaton tanuló hallgatók egyaránt válaszoltak. Mivel a Hallgatói Önkormányzat az előző félévben is kérdőív segítségével mérte fel társaik véleményét és elégedettségét, így ezeket az eredményeket össze lehetett vetni az újonnan beérkezettekkel. Ez alapján kiderült, hogy több téren is fejlődés volt megfigyelhető.

Dr. Zörög Zoltán főiskolai docens és Sike Zoltán mesteroktató A digitális oktatás oktatói véleményezése című előadásához az oktatói kérdőívek kitöltése során megfogalmazott személyes véleményeket ismertette. Az oktatók megosztották például egymással, hogy milyen módszerekkel lehet biztosítani az on-line vizsgák és zárthelyi dolgozatok segédeszköz nélküli megírását. Többen megemlítették, hogy a számonkérés ezen formája nem alkalmazható a gyakorlati foglalkozásokon elhangzott ismeretek korrekt ellenőrzésére. Az alkalmazott ellenőrzési módszerek – webkamera és mikrofon bekapcsolása, helység körbepásztázása, megoldási időkorlát, képernyőmegosztás stb. – elsősorban az elméleti jellegű tananyag elsajátításának ellenőrzésére lehet alkalmas.
Az on-line oktatás fontos pedagógiai problémája, hogy a hallgatók órai érdeklődése, aktivitása hogyan tartható fent. Oktatói oldalról elhangzott, hogy van mikor ez nehéz feladat még a jelenléti órákon is, pedig ekkor a hallgatók reakciói árulkodó jelként tanúskodnak. A kamera és mikrofon bekapcsolása valamennyit segíthet, viszont ezzel nincs megoldva az alap probléma; az érdeklődés fenntartása. Elhangzott, hogy a kollaborációs felületek használata, csoportos feladatok kiadása, interaktív tananyag ezen a problémán is segíthetne.
Végkövetkeztetésként megfogalmazták, hogy az on-line oktatás egy eszközigényes terület, elsősorban az oktatási intézmény oldaláról, de a hallgatókéról is. Korszerű eszközök nélkül kivitelezhetetlen. Másrészt ahhoz, hogy hatékonynak lehessen mondani, a pedagógiai eszközrepertoárt kicsit le kell porolni, új módszereket kell megismerni.

A digitális oktatás nemzetközi kitekintése című előadásában Dr. Szűcs Csaba elmondta, a COVID-19 járvány okozta az oktatási rendszerek eddigi legnagyobb zavarát, mivel közel 1,6 milliárd tanulót és az iskolák 94 százalékát érintette, ami az alacsony és közepes jövedelemszintű országokban akár 99 százalékra is rúghat. Az egyetemi docens kiemelte, hogy a járvány súlyosbítja a már meglévő oktatási különbségeket mivel a legkiszolgáltatottabb rétegek részére tanulmányaik folytatása tekintetében beszűkülnek a lehetőségek. Mára bebizonyosodott, hogy a COVID-19 járvány nem csak a jelen generációt fenyegeti, a jövő nemzedék is érezni fogja hatásait, következményeként pedig több évtizednyi eddig megszerzett eredmény semmisülhet meg. Becslések szerint 23,8 millió diák eshet ki az oktatási rendszerekből vagy a jövőben nem tudnak iskolába járni a gazdasági hatások következtében. A COVID-19 járvány oktatásra kifejtett negatív hatásai pedig tovább gyűrűznek más területekre. Az oktatási intézmények bezárása akadályozza az alapvető szolgáltatások hozzáférhetőségét nem csak gyermekek, de egész közösségek számára is. A főbb problémák közé tartozik a tápláló élelmiszerekhez való hozzáférés akadályoztatása, szülők munkavégzésének veszélybe kerülése, illetve az erőszak kockázatának növekedése. Mindezek ellenére tapasztalhatók pozitív eredmények is, ilyenek a kapcsolattartás és a tanárok szerepének előtérbe kerülése, valamint az innovációs folyamatok erősödése.

Az utolsó prezentációt Buday Gergely tanársegéd tartotta. Az önálló tanulás segítése című előadásában beszélt a digitális oktatás során gyakran tapasztalt hallgatói passzivitásról, az akadozó párbeszédről, valamint a kérdések hiányáról. Elmondta, a visszajelzésekből megállapítható az is, hogy a külföldi hallgatók órai aktivitása sokkal nagyobb a magyarokénál. Az is megfigyelhető volt az elmúlt egy év során, hogy vannak oktatók, akik kompetenciáiknak köszönhetően gyorsabban és jobban tudtak alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Többen azonban csak az alapokat tanulták meg, ám fejleszteni, kísérletezni már nem mernek. Vannak, akik több évtizedes szakmai tapasztalattal a hátuk mögött is pedagógiai kudarcokat éltek meg az online oktatás során. Nehezebb tantárgyak esetén előtérbe kerülnek az egyéni foglalkozások, ám ez a felsőoktatásban sokkal nehezebben kivitelezhető a megfelelő képzettséggel rendelkező oktatók száma miatt. Segítség lehet, ha az oktató partnerként kezeli a hallgatókat, vagyis segít, és nem csak követel. Az előadó prezentációja zárásaként ismertette Kiss Virág, Az elektronikus könyvpiac elemzése Magyarországon című felmérésének eredményeit.

A kerekasztal-beszélgetés szervezője és moderátora, Dr. Novák Tamás, az Informatikai, Közgazdasági és Módszertani Intézet igazgatója elmondta, bízik benne, hogy az érintettek véleményének, tapasztalatainak, ötleteinek megismerése által hatékonyabbá válhat a digitális oktatás és ki tudja fejteni a benne rejlő előnyöket.