Élet a tűzhányók hátán
Európa, Ázsia és Afrika működő vulkánjaihoz kalauzolta el az érdeklődőket Dr. Szilassi Péter. A Magyar Földrajzi Társaság alelnöke „Élet a tűzhányók hátán"- Vulkánok és az ember kapcsolata három kontinensen című előadásában nem csupán a természet szépségeivel ismertette meg a közönséget. Saját fotóival és videófelvételeivel illusztrált előadásában bemutatta az aktív vulkánok lábánál élők mindennapjait is.
Hogyan befolyásolja az emberek életét a vulkanizmus? Mi haszna lehet egy vulkánnak? Melyek Földünk vulkanizmus szempontjából legveszélyesebb övezetei? Ilyen, és ehhez kapcsolódó kérdésekre is választ kaphattak azok, akik ellátogattak Dr. Szilassi Péter előadására.
A Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense elmondta, rendszerint tudatosan választja ki úticéljait. Három kontinens számos olyan országában járt már, ahol aktív vulkáni tevékenység folyik jelenleg is, vagy folyt évezredeken keresztül. Elmondta, ő nem úgy járja a világot, mint egy átlag turista, aki csak rácsodálkozik a természet szépségeire, hanem geográfusként érti is, hogy mi miért történik.
A Magyar Földrajzi Társaság alelnöke elmondta, a vulkán szó hallatán az átlagember félelmet érez. Ez nem csoda, hiszen a hírekben csak olyankor hallunk róluk, amikor kitörnek, a közelükben élőket ki kell telepíteni, vagy éppen a légi közlekedést bénítják meg több országban, mint 2010-es kitörésével az izlandi Eyjafjallajökull. Abba azonban már kevesen gondolnak bele, hogy mennyi mindent kapott az emberiség a vulkánoktól. A példáért nem is kell messzire menni, elég csak a Mátrára gondolni, ami évmilliókon keresztül volt aktív. Ennek köszönhetően a térségben nem csak számos geológiai ritkaság alakult ki, hanem a talaj összetétele és a szőlőtermesztés elterjedésére is hatással volt.
Az Akadémiai esték programsorozat legutóbbi előadására ellátogatók arra is láthattak példákat, hogy az emberek hogyan faragnak templomot, emlékművet, vagy szobrot faragjanak a vulkáni kőzetekből, hogyan használják az izlandiak a geotermikus energiát, vagy milyen körülmények között folyik Indonéziában a kénbányászat.
Az aktív vulkánok közvetlen környezetében élő emberek az évezredek alatt megtanultak együtt élni a szeszélyeivel, sok esetben pedig a hiedelemvilágukba is beépül. Balin például nagyon gyakoriak a földrengések a vulkanikus tevékenységek miatt, a sziget lakói azonban ezt pozitív dolognak tartják. A hiedelmük szerint ugyanis a földet egy teknős tartja a hátán, a rengéseket pedig az okozza, amikor megmozdul. Tehát a földmozgások csupán azt jelzik, hogy a teknősbéka életben van. Ez pedig pozitív dolog.
Dr. Szilassi Péter elmondta, egy vulkán minden érzékszervünkre hat: A látásunkra, mert kutatóként lenyűgöző élőben megtapasztalni egy kitörést; a szaglásunkra, hiszen kénes, nem túl kellemes, jellegzetes szaga van; a tapintásra, ha a kőzeteket, vagy a vulkáni hamut megfogjuk. „Olyan tűzijátékot tud produkálni, amit közelről tapasztalni egy életre szóló élmény. A legnagyobb ilyen élményem Afrikában, Etiópiában az Erta Ale nevű vulkánnál volt, ahol a lábaim előtt folyt a láva. Egy csoda volt, hogy ezt megtapasztalhattam.”
szöveg, fotók: Nagy Réka