Bemutatkozik a Kertészmérnöki szak

Sok más agrártudományi területhez hasonlóan a kertészmérnökök számára elsajátítandó ismeretanyag is folyamatosan változik. Modernizálják az alkalmazott módszereket és fejlesztik a felhasznált alapanyagokat, gépeket is. A szakembereknek ráadásul képeseknek kell lenniük az üzemi méretű termelési folyamatok tervezésére, irányítására és szervezésére, a termékek forgalmazása és tárolása során jelentkező feladatok vezetésére, valamint a speciális szakigazgatási alapfeladatok ellátására is. Soron következő cikkünkben a Szent István Egyetem Károly Róbert Karán induló Kertészmérnöki szakát mutatjuk be. A képzés megismerésében Dr. Kaprinyák Tünde, adjunktus, szakfelelős, valamint Giacomuzzi Eszter, végzett hallgatónk segít.

Képzési szintek: alapképzés
Képzési idő: 7 félév

A Kertészmérnöki szak a gyöngyösi campus egyik leginkább gyakorlatorientált képzése. Emellett nagyon sokrétű tudással ruházza fel a hallgatókat, hiszen a természettudományi, kertészeti és mezőgazdasági ismeretek mellett szert tehetnek társadalomtudományi és közgazdasági alapismeretekre is. Mi mindent tanulnak a Kertészmérnök szakos hallgatók?
Kaprinyák Tünde: A hat szemeszter során az alapozó és a szakmai tárgyak ismeretanyagát is elsajátítják a hallgatók. Megismerik például a kertészeti növények (szőlő, gyümölcstermő növények, zöldségfélék, dísznövények, gyógy- és fűszernövények) felépítését, termesztési igényeit és termesztéstechnológiáját, tanulnak növényélettant, talajtani és agrokémiai ismereteket, valamint a jövő modern mezőgazdaságához kapcsolódó informatikai tudásanyaggal is gazdagodnak.

Az első 6 félév alatt öt hét terepgyakorlatot kell teljesíteniük a hallgatóknak. Az utolsó, hetedik félév pedig már kizárólag a gyakorlatra fókuszál. Ekkor a hallgatók a képzés során elsajátított elméleti tudást átültethetik a gyakorlatba egy általuk szabadon választott helyen, vagy tangazdaságunkban. Emellett az intézmény nemzetközi kapcsolatai révén lehetőséget biztosít európai, vagy más földrészek egyetemein, gyakorló üzemeiben való hosszabb-rövidebb tanulmányutakon, kutatómunkákban való részvételre.

Kik számára ideális választás a Kertészmérnöki szak?
K. T.: Természetesen azok számára ajánlott ez a képzés, akik érdeklődnek a szakma iránt. Külön előképzettség nem szükséges. Hallgatóink a kertészmérnöki szakma végzéséhez átfogó tudást megkapják intézményünkben. Jelenlegi és végzett hallgatóink között volt, aki a képzés elején már saját családi gazdaságot működtetett, tehát számára a tudásbővítés és a végzettség megszerzése volt a cél. Míg másokat a szakma iránti érdeklődés, konkrétan valamely terület (pl. zöldségnövények vagy a gyógy- és fűszernövények) megismerése motiválta a jelentkezéskor. Hallgatóink korosztályi összetétele tág határok között mozog, a középiskolából kikerülő fiataloktól egészen a hobbi szinten kertészkedni vágyó, más területen dolgozó hallgatókig.
A gyógy- és fűszernövények specializáció pedig plusz értéket ad a nálunk szerzett kertészmérnök végzettségnek. Öntevékeny köreinket mindenképpen meg kell még említeni. A Bor Klub és a Gyógynövény Klub minden évben szervez tanulmányi utakat, melyek hallgatóink körében igen népszerűek.

Jellemzően milyen pozíciókat töltenek be a végzett hallgatók?
K. T.: Saját, vagy más tulajdonában lévő gazdaságban irányítóként tevékenykedhetnek a végzettség birtokában kertészmérnökeink, úgymint például gyümölcs- vagy szőlőültetvény, zöldség- vagy dísznövények kondicionált felület alatti termesztése, valamint feldolgozóüzemben. Területi képviselőként mezőgazdasági értékesítő cégeknél is elhelyezkedhetnek. Szintén betölthető e képzettség birtokában szaktanácsadói, ellenőri pozíció és agrár szakigazgatási hivatalokban (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Termelői Érdekszövetség) is dolgozhatnak.

Miért döntöttél úgy, hogy ezt a szakot választod?
Giacomuzzi Eszter: Az érettségi után néhány nappal külföldre utaztam, ott próbáltam szerencsét. Másfél év után éles váltás következett. Természetközeli életre vágytam, így hát hazaköltöztem egy alföldi tanyára a párommal együtt. Önellátásban gondolkodtunk, igyekeztünk a tanya körüli földet úgy megművelni, hogy az minél több finom zöldséggel és gyümölccsel lásson el bennünket. A kertészkedés szaktudás hiányában nagy kihívást jelentett a számunkra, ezért elhatároztam, hogy szeretnék minél többet megtudni erről a szakterületről.

Beváltotta a képzés a hozzá fűzött reményeidet?
G. E.: Teljes mértékben. A tanultakat már az első órák után elkezdtem alkalmazni a kertészkedés során, illetve a szakdolgozati témám kapcsán több biogazdaságot is meglátogattam, melynek hatására elkezdtek körvonalazódni a kertészkedéssel kapcsolatos hosszú távú terveim is.

Mik voltak a tervek a végzést követő időszakra? Sikerült ezeket megvalósítani?
G. E.: A tervem egy saját biogazdaság létrehozása, amely közösségi rendszerben működne. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó és a tudatos vásárlók egy közösséget alkotnak, hogy így segítsék egymást. A gazda jó minőségű, szezonális zöldséggel, gyümölccsel látja el a közösséget, a közösség pedig elköteleződik a gazdálkodó iránt. Úgy gondolom, hogy a mai mezőgazdaságban is a fenntarthatóság felé kell haladunk, és ezen az úton a kis léptékű, közösségi gazdaságoknak is nagy szerepük van. Ez a gazdaság egyelőre tervezési fázisban van.

A Kertészmérnöki alapképzésről további információk ITT találhatók.