Igyekszünk minél több minőségi időt együtt tölteni
A koronavírus-járvány megelőzése érdekében bevezetett intézkedések fenekestől felfordították a gyöngyösi campus hallgatóinak, oktatóinak és nem oktató dolgozóinak életét. A héten útjára indított cikksorozatunk célja, hogy személyes történeteken keresztül mutassuk be, hogy ki hogyan tudott alkalmazkodni a jelenlegi helyzethez, mit szokott meg a legkönnyebben és mi jelent számára kihívást. Mindezek mellett arra is kíváncsiak vagyunk, hogy ki milyen módszerekkel igyekszik megőrizni a jókedvét a „szobafogság” ideje alatt.
18 napja dolgozik otthonról Dr. Móricz Mária, a Gyöngyösi Károly Róbert Campus jogi asszisztense. Néhány kollégájához hasonlóan azonban teljesen ő sem vonulhatott vissza, heti egy alkalommal ügyeletet lát el az intézmény falain belül.
Miben változott meg az életed, a munkád a koronavírus hatására? Ezek közül mit volt a legkönnyebb és mit a legnehezebb megszokni?
Az életem gyökeresen nem változott meg. Az otthonlét nem jelent számomra különösebb kihívást, hiszen 3 gyermekem van, így összesen 9 évig voltam GYES-en. Igaz akkor nem töltöttük mindannyian otthon a nap 24 óráját. Mivel a férjem évek óta home office-ban dolgozik, így ez az állapot neki sem újdonság – talán azt az egyet leszámítva, hogy majdnem 3 héttel ezelőtt az én munkahelyem és a gyerekek iskolája is átkerült az ő „irodájába”. Nagyon sokat segít a fiúknak a hétköznapi feladatok elvégzésében és nekem is a távmunka során felmerülő technikai kérdések megoldásában.
A logisztika azért elég nagy kihívást jelent! Már az első karanténos napon összeállítottunk magunknak egy napirendet, és mindenki tartja is magát a saját beosztásához. Erre szükségünk is van annak érdekében, hogy ne ússzunk el a feladatokkal.
Hogy éled meg a kialakult helyzetet? Hogy telnek a hétköznapjaid?
Pont az előbbiekben említett napirendnek köszönhetően sikerült eddig nagy hullámvölgyek nélkül az utóbbi majd 3 hetet túlélni. Reggel 7-kor kelünk hétköznap, a délelőtt a tanulásé, a munkahelyi feladatok ellátásáé és az ebédkészítésé. Délután van egy kis szieszta és szabad program a gyerekeknek, én pedig folytatom a munkahelyi feladatok elvégzését, valamint vezetem a háztartást.
Arra törekszünk, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki a jelenlegi helyzetből. Igyekszünk minél több minőségi időt együtt tölteni. A napi háromszori főétkezésnél együtt van a család, emellett vacsora előtt, vagy után gyakran társasjátékozunk! És ez nagyon jó!!!!!
Miből merítesz erőt, mi segít megőrizni a jó kedvedet?
Nagyon szeretek sütni. Többek között megtanultam kovászos kelttésztákat készíteni – a rendkívüli helyzet után szerintem mi leszünk a kovászos kenyerek (Menny)Országa. A gyerkőcökkel közösen készítjük el a technika óra feladatait, amit nagyon élvezek, mert imádok kreatívkodni! Valamint sokat túrázom és kertészkedem.
Mi lesz az első dolog, amit megteszel, miután feloldják a #MaradjOtthont?
Megölelgetem és megpuszilgatom a szüleimet!!!!!!
Üzenj valamit azoknak, akik olvassák ezt a cikket.
„Minden rosszban van valami jó!”
szöveg: Nagy Réka
fotó: Dr. Móricz Mária