Az érzelmek logikája

Az „érzelmek állatkertjében tett sétára" invitálta az érdeklődőket Prof. Dr. Mérő László az MTA-MAB Károly Róbert Akadémiai Klub által szervezett Akadémiai Esték programsorozat nyitóelőadásán.

Mi az észlelés és mi az érzékelés?
Az est folyamán fontos szerepet kapó fogalmak tisztázásával kezdte Az érzelmek logikája című előadását Dr. Mérő László, az ELTE Pszichológiai Intézetének és a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora. A program résztvevői megtanulhatták, hogy az érzékelés során csupán tudtára jutunk annak, hogy valamilyen fizikai inger elérte valamely receptorunkat – pl. hideg van – fázunk, fény van – összeszűkül a pupillánk. Észlelésről pedig akkor beszélünk, ha tudjuk, hogy mi okozta az érzetet – hideg van – fázom – nyitva maradt az ablak. Közös az érzékelésben és az észlelésben, hogy mindkét esetben azonosíthatók a hozzájuk kapcsolódó jellegzetes EEG hullámokból.

Pszichológia, vagy lélekgyógyászat?
A pszichológia és a lélektan csupán 140 évvel ezelőtt kezdett el különválni. Az érzelmeket mind a két tudományterület másként közelíti meg. „Míg a papok azon dolgoznak, hogy segítsenek megnyugtatni egy háborgó lelket, a pszichológusokat az foglalkoztatja, hogy hogyan működik, a világ legbonyolultabb számítógépe, az agy.” – foglalta össze Dr. Mérő László.

Az érzelem csak a szervezet zsigeri reakciója?
William James, az 1. pszichológia tankönyv írója megállapította, hogy az érzelmeket zsigeri jelenségek kísérik – pl. hevesebb szívverés, verejtékezés, vérnyomás emelkedés, vagy csökkenés. És mi marad az érzelmekből, ha ezeket a reakciókat nem vesszük figyelembe? Semmi. Eszerint a szervezetünk észleli a zsigeri változásokat és érzelmeket társít hozzájuk.

A 6 alapérzelem
Öröm, szomorúság, düh, félelem, meglepődés, undor. A 6 alapérzelemhez az agyban külön terület tartozik. Ezek az érzelmek belénk vannak kódolva, felismerjük őket egymás arcán és szívritmus, valamint testhőmérséklet változást képesek okozni.
Érdekesség, hogy az alapérzelmek mindenkinél jelen vannak, mégis nagyon egyéni módon hatnak a gondolkodásra. Pl. Schiller rohadt almát szagolt írás közben, Stendhal pedig unalmas törvénykönyveket olvasott írás előtt. Ezek a módszerek valószínűleg legtöbbünk teljesítményét nem javítanák. De igaz ez fordítva is. A bennünket ösztönző tényezők nem biztos, hogy másoknál is működnek.

Mi a helyezt a szeretettel és a hálával?
„A szeretet más anyagból van szőve, mint az alapérzelmek. Nem ismerjük fel arckifejezés alapján, nem tartozik hozzá jellegzetes élettani mintázat és speciális agyterület sem. Okoz ugyan zsigeri változásokat, de mindenkinél másfélét. Még a pszichológusok is vitatkoznak róla, hogy belénk kódolt, vagy tanult érzelem – az anyai szeretetet leszámítva.”
Ugyanez mondható el a háláról. Tanuljuk egy korábbi tapasztalatból, egy tanítótól, vagy ezek kombinációjából. Dr. Mérő László szerint a nagy próféták, tanítók mind valami olyan dolgot tanítottak az emberiségnek, ami nincs belénk kódolva. Jézus például a felebaráti szeretetet, Mózes pedig azt, hogy hogyan kell népként viselkedni.

Az érzelmek logikája = „gányolás”
Dr. Mérő László hangsúlyozta, mivel minden ember egyedi, legjobban mindenki a saját testét és az egyes érzelmekre adott reakcióit ismerheti meg. Az érzelmek logikája a professzor szerint olyan, mint az evolúcióé, vagyis „gányolás”. Nincs benne tervezettség, ésszerűség. De ez az, ami olyan érdekessé és izgalmassá teszi az ember fejében lévő computert és az azt tanulmányozó tudományágat, a pszichológiát.

szöveg, fotó: Nagy Réka